2013. október 2., szerda

*Thirtieth Chapter*


*Flossie*
-Nos mint kiderült elég jól ismeritek egymást ahhoz, hogy kimondhassuk ez egy örökké tartó szerelem lesz. Mielőtt nekifognánk a vacsora elfogyasztásához az ifjú pár eltáncolja a nyitótáncot. Majd utána a különböző fogások között még megejtünk egy két játékot és van két meglepetésünk is. De most következzen a nyitótánc.-konferált fel minket Kendall, majd miután James majdnem hasra esett a ruha uszályában nekifoghattunk a táncnak. Miután a fiúk rákezdtek a kiválasztott keringő dalára, mi is nekifogtunk a betanult lépések bemutatásához. A tánc vége felé kicsit kellemetlenül mozogtam, ugyanis az egyik forgásnál kikapcsolódott a melltartóm. Próbáltam ezt valahogy Flower felé sugallni, hogy gond van, de ő semmit nem értett belőle. Úgyhogy amikor a tánc véget ért, gyorsan odaszaladtam hozzá és felrángattam a felső szobába, ahol a ruhákat tároltuk.
- Na mi a baj? Mit akartál mondani tánc közben?
- Segíts lehúzni a ruha cipzárját,mert kikapcsolódott a melltartóm hátul.-fordultam meg Flower felé, de mielőtt segíthetett volna James jött be az ajtón értetlen fejjel.
- Hé kicsim mi a baj? Mért hagytál ott lent?
- Semmi baj. Csak tánc közben rosszul fogtál meg és sikeresen kikapcsoltad a melltartómat.
- Flower menj csak, mindjárt megyünk. Majd a férje elintézi ezt.-kacsintott James majd hátulról átölelve megvárta amíg Flower elhagyja a szobát, majd lehúzta a ruhám cipzárját és bekapcsolta a kikapcsolódott ruhadarabot. Majd visszahúzta a fehér ruhát és megpuszilta a nyakam.
- Nagyon szeretlek.-búgta a fülembe
- Én is téged.-fordultam meg, majd a kezemet átkulcsolva lágyan megcsókoltam.
- Én vagyok a legboldogabb és legszerencsésebb ember a világon, hogy ilyen gyönyörű kis feleségem van akit örökké szeretni fogok.-húzott magához, majd szorosan megölelt.
- Én sem panaszkodhatok ilyen férj mellett.-mosolyodtam el- Vajon Aaron jól van? Nem kellett volna őt is elhozni?-néztem kétségbeesetten Jamesre.
- Biztos jól van. Kicsim, nem kéne kitenni ekkora felhajtásnak. Jobb neki otthon Katyln nénivel. Vigyáz rá ezt 100%ra mondhatom. Na de gyere mert Kendall már keres téged, hogy egy újabb játékkal tesztelhessen minket.
- Akkor megnyugodtam.Menjünk, mielőtt agyvérzést kap itt nekem.-nevettem fel, majd miután összekulcsoltam az ujjaimat James ujjaival elindultunk lefelé.
- Na végre. Megérkezett az ifjú pár. Akkor folytassuk egy újabb játékkal!-kiáltotta el magát boldogan Kendall
- Még sok játékod van?-fintorogtam
- Igen. És ne tudd meg milyenek.
- Kezdek félni.-nevettem fel
- Akkor kezdjük. A játék a mutasd a vádlid nevet viselni. A játék lényege, hogy az ifjú feleség és négy barátnője felülnek 5 székre és szabaddá teszik a vádlijukat. Az ifjú férj pedig bekötött szemmel megpróbálja kitalálni melyik a kedveséé. Arra a lányra amelyikre azt mondja, hogy a felesége meg kell csókolni.
- Kendall!-kiáltottam fel-Jól kezdődik ha James már az esküvőn mást csókolgat.-nevettem fel
- Nyugi kicsim. 100 vádli közül is felismerem a tiédet. Ne aggódj.-puszilt homlokon majd Kendallhez lépett, aki bekötötte egy kendővel a szemét. Mi pedig Flower, Kate, Susan, én és Alexa felültünk  az előttünk elhelyezett székre ebben a sorrendben majd jelet adva a bátyámnak elkezdtük a játékot. James Flowerhez lépett és megfogta a lábát.
- Na James, ő Flossie?-kérdezte rejtélyes hangon Kendall
- Nem. Biztos hogy nem.-lépett tovább,majd ott is megrázta a fejét.-Ez meg Kate. Biztosra mondom.-a következőnél sem mondott semmit, majd hozzám lépett. Végigtapintotta a lábamat amibe csaknem beleremegtem. Továbblépett Alexához, és az ő lábát is megtapogatta.-Ha megvan lépjek hozzá, és csókoljam meg?-kérdezte James gondolom Kendalltől
- Igen.-válaszolt a bátyám, mire James botladozva elém lépett, lehajolt és hosszasan megcsókolt.-Gratulálok James. Ügyesen megtaláltad a menyasszonyod. Fogyasszuk el a főételt és nézzük meg azt a várva várt két meglepetést. Miután dugig ettük magunkat Kendall felállt mellőlem és megkocogtatta a poharát.
- Most hogy mindenki jóllakott, mesélnék a népnek egy vicces történet. Az esküvő előtt azon tanakodtunk a barátnőmmel Flowerrel, hogyan is legyen az esküvő menete. Aztán James félrehúzva minket megkért, hogy hadd énekeljen újdonsült feleségének két dalt. Két perccel később Flossie a húgom is ugyan ezt kérte tőlünk. Szóval ebből is látszik, hogy egy rugóra jár az agyuk. Akkor kezdjünk is hozzá, következzen James produkciója.
James felállt mellőlem, és a srácokhoz lépett. Lebeszélt velük egy két dolgot, majd a mikrofonhoz lépve megfelelő méretűre állította azt. A fejével intett Niallnek, aki elkezdte pengetni az akkordokat a gitárján, James pedig rákezdett Justin Timberlake Mirrors című számára. A nép tapsolt, én pedig könnyes szemmel meghatódva néztem rá. Nemsokkal később átváltott Bruno Mars Marry you című dalára, aminek a refrénjénél odaszaladtam hozzá, a nyakába ugrottam és hosszasan megcsókoltam.
- Ez volt James produkciója. Akkor lássuk mivel készült a húgom az ő számára!
- Francba Harry, ne haragudj.-suttogtam oda a göndör srácnak
- De miért?-nézett rám furcsa szemekkel
- A dal miatt. Niall letudod játszani Taylor Swifttől a You belong with me-t?
- Persze Floss. Kezdjük akkor.
- Nekem kéne ott állnom ahol ő.-morogta Louis.
- Fejezd be.-sziszegtem hátra-Kezdjük Niall.-mosolyogtam rá az ír srácra, aki rögtön hozzá is kezdett a kiválasztott dalhoz. A vége felé, már csak a fiúk énekeltek, ugyan is James leemelt a színpadról és szorosan magához ölelve hosszasan megcsókolt.
- Most, hogy végeztünk a vacsora elfogyasztásával mozogjuk le a nemrég felszedett kilókat. Nemsokára érkezik a torta, és egy játék majd éjfél közeledtével sort kerítünk a hagyomány őrző menyasszony táncra is.-tájékoztatta Kendall a vendégeket majd lekért Jamestől és táncolni kezdtünk. Sejtettem, hogy beszélni akar velem valamiről, vagyis inkább az eljegyzésről.
- Húgi én be vagyok teljesen rezelve. Mi lesz ha nem sikerül úgy, ahogy elterveztük?
- Nyugi, minden rendben lesz. Hidd el Flower minden körülmények között igent mondana neked!
- Köszönöm Floss, na megyek megnézem minden rendben van e odabent.-nyújtotta át a kezemet az akkor épp várakozó Louisnak. James éppen az unokahúgával Kate-tel táncolt, és minden egyes mozdulatnál szúrós szemmel nézett a velem táncoló fiúra.
- Nekem kellene ott ülni az asztalnál veled, és nekem kellett volna ma kimondanom neked a boldogító igent. Az én fiamat hordtad a szíved alatt nem az övét Floss.
- Lou. Nem kell a botrány légyszíves. Nekem James a mindenem, vele egészülök ki. Ha nem vele lennék valószínűleg belepusztulnék. És nem, Aaron James fia. 100%-ban biztos. Kérlek, maradjunk barátok.
- Nem megy. Nekem jobban kellesz.-rázta meg csalódottan a fejét majd otthagyott egyedül a táncparkett közepén. Ezután még táncoltam majdnem az egész vendégsereggel, majd Kendall bejelentette, hogy érkezik a torta. Kiemeltem James zsebéből az előre eldugott eljegyzési gyűrűt Flower számára.
- Na szóval, most nem is egy játék jön inkább egy hagyomány.-kezdte a feladat bemutatását Kendall.-A pár azon tagja fogja viselni a nadrágot a házasságban akinek a torta első szeletének együttes felvágása közben felül lesz a keze.
- De mielőtt szétvágnánk ezt a gyönyörű tortát, megkérném Flowert, hogy fotózza le közelebbről is, hogy megmaradjon az utókornak.-mosolyodtam el, majd Flower közelebb lépett és mikor éppen elővette a gépet megpillantotta a kis piros bársonyba borított dobozt. Eközben Kendall mögé térdelve várta, hogy megkérdezhesse a várva várt kérdést.
- Floss, James ez meg mi rajta? Nem emlékszem, hogy ez lett volna a képen.-nézett rám, majd Jamesre meglepetten Flower
- Szerintem nézd meg.-vigyorogtam rá a barátnőmre, aki még mindig meglepődött arccal levette a tortáról a dobozkát és lassan kinyitotta, mire a bátyám megköszörülte a torkát és megszólalt:
- Flower Sofia Waver. Te vagy életem legnagyobb szerelme. Megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz feleségül?
- Jézusom. Igen. Ezerszer is igen.-ugrott könnyes szemmel, teljesen meghatódva Kendall nyakába a barátnőm, aki hosszasan megcsókolta őt. A tömeg pedig egy hatalmas tapsviharral díjazta ezt. Hát a torta szeletelésnek a végén kiderült, hogy James fogja viselni a nadrágot, ugyan is sehogy sem tudtam felülre helyezni a kezemet. Miután mindenkinek osztottunk egy szeletet,mi is leültünk eggyel,hogy megetessük egymást ahogy azt szokás. Ezután még táncoltunk párat, aztán felmentünk Jamessel, hogy átöltözzünk a menyasszonytánchoz. Pont éjfélre készek is lettünk, így nem csúsztunk semennyit sem. Kendall is feljött átöltözni addig Flower tartotta lent a frontot. A bátyám egy hatalmas edényt és fakanalat ragadott a kezébe míg James bevezetett a táncparkett közepére.
- Eladó a menyasszony!-kiáltotta Kendall, majd mindenki beállt a kígyózó sorba, hogy táncolhasson velem egy sort. Szépen gyűlt már az összetáncolt pénz, majd mielőtt Louisra került a sor megittam a James által hozott pohár vizet. Louis beledobta a pénzt az edénybe, majd táncolni kezdtünk. Nem táncoltunk sokáig amikor Louis felkapott és az ajtó felé rohant velem. De balszerencséjére James gyorsan fut, így beért minket és átvett, hogy visszavigyen. Aztán nemsokkal utána Logan is kísérletet tett az elrablásomra, de James itt is rögtön kapcsolt. Az utolsó táncom az újdonsült férjemmel táncoltam, majd az ölébe kapott Kendall az én ölembe helyezte az edényt és a fazekat, majd James felfutott velem az emeletre. Letett a földre és hosszasan megcsókolt.
- Gyere már.-húzott a kanapé felé
- James nyugi. Itt pláne nem fogok lefeküdni veled.
- De ne már kicsim.-lépett a hátam mögé, és elkezdte a nyakamat puszilgatni.
- Telhetetlen vagy.-nevettem fel- Menjünk vissza, úgy is mindjárt vége van a bulinak.
- Jó.-szomorodott el, majd kézen fogva lesétáltunk vissza a vendégseregbe.
A nép 3 felé elkezdett hazaszállingózni és fél 5 környékén már csak mi 6an és Louisék maradtak.
- Figyeljetek. Menjetek csak el pihenni.-nyomta a kulcsokat Logan Harry kezébe-Milton sugárút 9. Körülbelül 5 percre van innen, az én házam ott nyugodtan aludhattok. Holnap meg gyertek kajálni, mert úgy nézem elég sok kaja maradt.
- Kösz Logan.-pacsizott le vele Niall, majd miután elbúcsúztak tőlünk is elindultak Logan háza felé.
- Induljunk mi is szerintem.-oltotta le a villanyt Kendall- Ja, Floss, James ha akartok itt aludhattok van fent egy szoba. Csak zárjátok be ezt az ajtót, meg a szobáét is.
- Oké, kösz bátyó. Majd akkor gyertek.-csuktam be mögöttük az ajtót, majd kulcsra zárva felmentem Jamessel. Majd bezárva a szobaajtót szépen lassan álomba szenderültünk összebújva.

2013. szeptember 7., szombat

*Twenty-nineth Chapter*

*Flossie*

Teltek múltak a napok, és már minden tökéletes volt és készen állt a nagy napra. Kendall-lel többször elpróbáltuk a lánykérést, és Jamest is beavattunk a dologba aki szerint ez nagyon nagyon jó ötletnek tűnik. Izgatottan számoltam a napokat az esküvőmig és a leánykérésig és egyszer csak azt vettem észre, hogy elérkezett a nagybetűs nap. Az esküvő napja.

*Flower*

S végre elkérkezett az esküvő napja. Barátnőmet korán ébresztettem, hiszen hamarosan érkezett a násznép, s mindannyiónknak el kellett készülnie. Szerencsére James és Kendall az este Kendall szüleinél aludtak, így mindent a legnagyobb rendben el tudtunk végezni, s minden titokban maradt - már ami a menyasszony ruháját illeti. Délután 2 óra környékén egyszer csak csengetésre lettünk figyelmesek.

-Floss, most mennem kell, hidd el, minden a legnagyobb rendben van. Ne félj, hamarosan találkozunk! - köszöntem el barátnőmtől, s ott hagytam az emeleten, s lefutottam - már amennyire lehet futni egy tűsarkúban - a bejárathoz beengedni "vendégeket" - vagyis a vőfélyt, aki Kendall volt, valamint a vőlegényt.

-Épp hogy ideértetek. Mi tartott ennyi ideig?
-Bocsi, dugóba keveredtünk. De a lényeg, hogy itt vagyunk. Kezdhetem? - tette hozzá Kendall.
-Persze. Épp ideje.
-Békesség e háznak, jó napot kívánok!
Én itt egy vőlegény követeként állok.
Vőlegényünk, James, arra adta szavát,
Kérjem ki részére drága jó menyasszonyát.
Esküvőre vinné házasság céljából,
De erősen van most ő a szavaknak híjából.
Így hát kedves Flossie én tehozzád szólok,
Tisztemből adódik, hisz én vagyok a szónok.
Kedves, jó Flossie, hallgass most a szóra,
Búcsúzzál a szülőktől és a testvéredtől sorban.

Majd Flossie lesétált a lépcsőn, s mindenkit elvarázsolt, majd vőlegényéhez lépett, s megcsókolták egymást.
-Hé,hé,hé! - állítottam le őket. - Az esküvőre is maradjon!
-Rendben Flower.
Majd Flossie szép sorjában elbúcsúzott mindenkitől:
-Kedves jó szüleim, ím elétek állok.
Könny tolul szemembe, hisz búcsúzok, válok.
Búcsúzom, mint vándormadár a fészkétől,
Elválok tőletek, mint érett gyümölcs a törzsétől.
S könnyezem, mert válni, búcsúzni oly nehéz,
Szemem szüntelenül vissza-visszanéz.
Sírva tekint vissza, apám, anyám rátok,
Kik hozzám, mindig hűséggel valátok.
Ti megmutattátok, hogy a szülő keble,
Milyen sok szeretettel van mindenkor telve...
Majd James átvette a szót:
-És most kedves szülők, vele kezet fogva,
Kívánjatok áldást kedves fiatokra.
Hogy az Isten legyen vezére őneki,
Minden legénykori határát átlépi.
Mondjatok rá áldást rokoni, testvérek,
Legyen szerencséje jó törekvésének.
Hogy beteljesülne minden szép reménye,
Magam is kívánom, hogy Isten segélje!

Majd egy újabb csók csattant el James és Floss között. Ezután Floss James öltönyére feltűzte a virágot, s James Floss kezébe adta a csokrot, majd elindultunk a templomba.

****

S végre elérkezett a templomi esküvő. Először a násznép foglalt helyet, majd James - kisebb keresgélés után - az édesanyjával vonult be. Őt Kendall és én követtük, majd megjelentek a koszorúslányok is. Végül, de nem utolsó sorban Flossie is megérkezett keresztapjával. Majd a mise rendben lezajlott, s következett a házasságkötési szertartás, s elérkeztünk a legfontosabb pillanathoz.
-Kedves jegyespár! Eljöttetek ide a templomba, hogy az Úr megpecsételje és megszentelje szívetek szeretetés, egyházának szolgája és a hívek közösségének színe előtt. Krisztus Urunk bőséges áldását adja erre a szeretetre. Egy külön szentség kegyelmével gazdagít és erősít meg titeket, hogy kölcsönös örök hűségben vállalni tudjátok a házastársak szent kötelességeit. A házasság szentségének méltósága őszinte szándékot kíván tőletek. Feleljetek ezért az Egyház kérdéseire! - mondta az Atya, majd folytatta - James David Maslow, megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
-Igen, megfontoltam és szabad elhatározásomból jöttem.
-Ígéred-e, hogy leendő feleségedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
-Ígérem!
-Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat?
-Elfogadom őket!
-Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő Egyházának törvényei szerint neveled őket?
-Ígérem!

-Flossie Georgina Smith, megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
-Igen, megfontoltam és szabad elhatározásomból jöttem.
-Ígéred-e, hogy leendő férjedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
-Ígérem!
-Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat?
-Elfogadom őket!
-Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő Egyházának törvényei szerint neveled őket?
-Ígérem!

-Kedves jegyespár! Most következik az a szent pillanat, amikor ünnepélyesen kinyilvánítjátok, hogy egymásnak házastársai akartok lenni. Forduljatok egymás felé! Fogjatok egymással kezet, és én egybefonódott kezeteket átkötöm stólával annak jeléül, hogy házasságtok isten előtt felbonthatatlan lesz. James Maslow nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarod-e a jelenlévő Flossie Smith-t feleségül venni?
-Akarom!
-Mond tehát utánam: Flossie, - Isten szent színe előtt - feleségül veszlek.
-Én James David Maslow téged Flossie Georgina Smith Isten színe előtt feleségül veszlek.
-Flossie Smith nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarsz-e a jelenlevő James Maslowhoz feleségül menni?
-Akarok!
-Mondd tehát utánam: James, - Isten szent színe előtt - feleségül megyek hozzád.
-Én Flossie Georgina Smith Isten színe előtt feleségül megyek hozzád James David Maslow.
-Most megkötött házasságotokat az Egyház nevében érvényesnek nyilvánítom, és megáldom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
-Ámen. - mondtuk mindannyian.
-Ti pedig, testvéreim, akik itt jelen vagytok, legyetek tanúi e szent életszövetség megkötésének, amely Krisztus Urunk szavai szerint felbonthatatlan: "Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza! - folytatta az Atya, majd következett a gyűrűk megáldása.

-Áldd meg Istenünk, ezeket a gyűrűket, hogy az új házastársakat mindig emlékeztessék kölcsönös szeretetükre és hűségükre! Krisztus, a mi Urunk által.
-Ámen.
-Csókoljátok meg a hűség gyűrűjét, húzzátok egymás ujjára és mondjátok utánam:
-Flossie Georgina Smith - viseld ezt a gyűrűt - szeretetem és hűségem jeléül: - az Atya, - a Fiú - és a Szentlélek nevében! - mondta James.
-James David Maslow - viseld ezt a gyűrűt - szeretetem és hűségem jeléül: - az Atya, - a Fiú - és a Szentlélek nevében! - folytatta Flossie.
Majd megcsókolták egymást, s nem sokkal ezután kivonultunk a templomból. Először James és Flossie, őket Kendall és én követtük, s mögöttünk felsorakozott a násznép. A templom kapujában Flossie és James nem győzte fogadni a gratulációkat, majd készítettünk néhány fényképet, s elindultunk a polgári esküvő helyszínére. Körülbelül fél órás utazás után - csapatunk ismét kisebb dugóba keveredett - kezdetét vette a ceremónia.

-Kedves Jegyespár! A mai napon, esküvőjük napján, nemcsak két ember élete kötődik majd össze, hanem két családé is. Megjelent vendégeikkel együtt valamennyien átérezzük az Önök örömét és boldogságát. Felnőtté válásuk első nagy döntését hozták meg akkor, amikor szerelemmel a szívükben megjelentek előttem azzal a szándékkal, hogy egymással házasságot kössenek. A megelőző eljárásban kinyilatkoztatott szándékuk, illetve a bemutatott okirataik alapján megállapítottam, hogy ennek törvényes akadálya nem volt. Felteszem tehát Önöknek a kérdést, melyre, kérem, határozott igennel válaszoljanak! - kezdte az anyakönyvvezető, s James és Flossie felálltak. - Kijelenti-e Ön James David Maslow hogy az itt jelenlévő Flossie Georgina Smithhel házasságot köt?
-Kijelentem.
-Kijelenti-e Ön Flossie Georgina Smith hogy az itt jelenlévő James David Maslowval házasságot köt?
-Kijelentem.
-Kijelentésük alapján megállapítom, hogy James David Maslow és Flossie Georgina Smith az Amerikai Egyesült Államok családjogi törvénye értelmében, házastársak.
A házassági anyakönyv aláírására elsőként a kedves feleséget kérem…
A férjet kérem…
A feleség tanúját kérem…
A férj tanúját kérem... - majd a szertartásvezető is aláírta a papírokat.
Ezután James és Flossie kezükbe vettél a gyűrűket.

-Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örökké és holtomiglan.
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén őszintén, igazán szeretni.
A boldogságot nem lehet ajándékba kapni.
Egyetlen titka adni és mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.
E gondolatok jegyében szeretetük és összetartozásuk szimbólumaként húzzák egymásujjára a karika gyűrűket. És most köszöntsék egymást az első hitvesi csókkal!
Majd következett a gyertyagyújtás.
-Kedves Házaspár! E két gyertyaláng, életük útját, szerelmük lángját jelképezi. Életük e percekben találkozott. Ennek szimbólumaként én most kérem, hogy gyújtsák meg a középső gyertyát közösen. - majd James és Flossie közösen meggyújtotta a középső gyertyát, s helyet foglaltak. - A mai naptól házastársként folytatják életüket, nemcsak érzelmileg, jogilag is egymáshoz tartoznak. Mint házastársak felelősséggel tartoznak egymásért. Minden emberi kapcsolatnak, barátságnak, de legfőképpen a házasságnak az egymás iránti szeretetre és bizalomra kell épülnie. Az egymás iránt érzett szeretet és bizalom adjon erőt majd az egymás mellett élésörömei mellett a gondok és problémák megoldásához, a hétköznapokban is ragyogjon szemükben az a szeretet, melyet most látok. A házasság nem csak szerepet jelent, ettől sokkal többet. Együtt élést, egymásról valógondoskodást, felelősséget, törődést. Segítsenek egymásnak a munkában, ha kell a tanulásban és később majd a gyereknevelésben, mert hiszen egy házasság igazi értelme, a család, a gyermekek nevelése. Nagyon fontos, hogy évek múlásával is vegyék észre társuk emberi értékesítés azt hozzák is párja tudtára, mennyire fontos is ő. És ezt a szál gyertyát, melyet közösen gyújtottak meg, én emlékül átadom, hogy még nagyon sok házassági évfordulón ott legyen az ünnepi asztaluk díszeként és gondoljanak erre a szép napra. És ha minden alkalommal egy ilyen picit fog égni, akkor ott díszeleghet akár az ezüst és az aranylakodalmukon is, amit én szívből kívánom hogy így legyen.
Kedves férj! Vigyázzon feleségére, hogy mindig ilyen boldog legyen, mindig ilyen szép legyen. Ezt úgy éri majd el, hogyha fáradtan hazaér a munkából,akkor is vegye észre, hogy szép, hogy csinos, hogy szorgalmas, egy jó szó, egy ölelés, egy csók, egy szál virág csak úgy, jól fog esni a lelkének évek múlásával is.
Kedves feleség! Teremtsen olyan otthont, olyan légkört, melybe a férj mindig szívesen tér haza. Ez az Ön feladata lesz és ez az emberiség legszebb hivatása, a feleség, az anya hivatása vár Önre és a család összetartó ereje.
És kívánom Önöknek, hogy sikerüljön életükbe mindaz, amit elgondoltak,amit elterveztek és ilyen boldogok legyenek életük végéig.
Gratulálok. És most koccintsunk az ünnepi pezsgővel az ifjú házaspár tiszteletére, melyre a kedves szülőket is meghívjuk.
A koccintás után, s így a ceremónia végén elindult a vacsorára, ahol átadtuk az ajándékokat, s még az étkezés előtt egy játékkal indítottunk.
-Egy kis figyelmet kérnék! - kezdte is mondandóját Kendall. - Először is szeretnék gratulálni barátomnak, Jamesnek, s kedves feleségének, Flossienak az esküvőhöz. S szeretném, ha egy játékkal kezdenénk az estét. Floss, James, kérlek, gyertek ide mellém, majd üljetek le egymásnak háttal. - Floss és James eleget is tett a kérésnek, majd Kendall folytatta:
-Nos, megkérem a házaspárt, hogy vegyék le cipőjüket, s mindketten fogjátok egyik kezetekben James, másik kezetekben Floss egyik cipőjét. Most pedig ismertetném a játékot. Kérdéseket teszek fel, s az a feladat, hogy ha úgy gondoljátok, a kérdés inkább az ifjú férjre igaz, a férj cipőjét, ha úgy gondoljátok, az feleségre igaz, a feleség cipőjét emeljétek a magasba. A lényeg az, hogy ugyanazt a cipőt emeljétek fel, s ezzel bizonyítsátok, hogy ismeritek egymást, s egymás szokásait. Nos, akkor kezdjük is.  Ki hangosabb a veszekedéseknél? - itt mindketten Floss cipőjét emelték fel. - Ez könnyű volt, most jöjjön egy újabb. Ki horkol hangosabban? - itt mindketten James cipőjét emelték magasba. - Na jó ez sem volt még olyan nehéz. S igen, James elég hangosan horkol, néha még a folyosó végén a csukott ajtón keresztül is halljuk
-Kendall, inkább kérdezz, s ne égess le! - utasította James barátját.
-Jó, oké, bocs haver. Nos, melyikőtöknek volt több párkapcsolata? - szintén helyes választ adtak, Floss cipője emelkedett magasba. - Vajon ki a kreatívabb. - itt James és Floss egyik cipője is a magasban volt. - Nekem azt mondták, hogy Floss.. na jó, akkor a következő kérdés. Ki szereti jobban az állatokat?
-Szerintem mindketten ugyanannyira szeretjük, szóval jöhet a következő kérdés Kendall. - vágott közbe Floss.
-Remek. Akkor, melyikőtöknek volt több szőke pillanata? - ismét Floss cipője a magasban - Melyikőtök romantikusabb? - most James cipője a magasban mindkettejüknél - S kinek büdösebb a lába?
-Hé Kendall! Egyikőnknek sem annyira büdös, mint a tiéd! Szóval ezt inkább hagyjuk ki! - vágott közbe James.
-Nem hagyjuk ki! Nos a válaszaitok? - itt szintén James cipője emelkedett a magasba - S ki csókolózott először? - a vőlegény cipője újra a magasban - Ki szeretett volna jobban gyereket? - megint James cipője a magasban - Egyik kedvenc kérdésem. Ki a féltékenyebb? - most végre Floss cipője emelkedett magasba, pont mint a "Ki a hisztisebb?" kérdésnél. A következő kérdésnél mindkettőjük cipője magasba emelkedett - nem tudták eldönteni, ki szeretett előbb bele a másikba - de az utolsó 2 kérdésre - Ki szeret jobban olvasni? Ki szeret jobban filmezni az ágyban? - ismét helyes válaszok érkeztek - előbbire a válasz Floss, utóbbira James volt a helyes válasz.
-Nos, mint az kiderült, elég jól ismeritek egymást....

2013. augusztus 21., szerda

*Twenty-eighth Chapter*


 
*Flossie*

- Szóval arra gondoltam, hogy meglepetésként elénekelhetném Jamesnek az esküvőn Taylor Swift-You belong with me című számét, persze ha még belefér.-néztem rájuk kiskutya szemekkel, hátha az meghatja őket.
- Persze, hogy belefér-mosolyodott el Flower majd elővette a noteszát, hogy felírja az ötletemet.-Mellesleg akkor lefixáltuk az esküvőt keddre. Reggel fodrász és körmös, aztán 3kor kikérő, ami itt történik ugye majd. Innen megyünk a templomba, onnan fél 5-re a polgári esküvőre amit a parkban tartunk, onnan pedig a vacsira az Angel's étterembe 7 órára.-olvasta fel a keddi menetrendet a papírról Flower
- Oké Flower, csak ezt mond még el 6x légyszi, mert biztos, hogy kimegy a fejemből. De most rohannom kell mert ahogy hallom Aron sír. Nem tudom mi a baj, de megnézem mit ügyködik James.-majd fogtam magamat és villámgyorsan felszaladtam az emeletre.
- Megoldottam kicsim.-nézett rám James, és akkorra már a kezében dajkálta a picit. Amikor újra elaludt letette a kiságyba és kicsit hátrébb lépett, hogy én is odaférhessek Aron közelébe. James hátulról átölelte a derekam majd a vállam fölött nézte a kicsit.-Nézd milyen tündérien alszik, egy igazi jó kisbaba. Nincs vele sok gond. Nézd az arcát amikor alszik olyan mint az anyjáé.
- A szeme a leggyönyörűbb. Azt az apjától örökölte. Később úgy fognak futni utána a lányok mint utánad James.-mosolyodtam el, majd lábujjhegyre állva lágyan megcsókoltam. James felkapott az ölébe,és végig erősen fogott és folyamatosan csókolt miközben átvitt a másik szobába. A lábával halkan betette az ajtót és óvatosan ledöntött az ágyra. Amikor rájöttem, hogy mit is szeretne finoman eltoltam magamtól és felültem az ágyban.
- Ne most James. Kérlek.
- De Floss. Kincsem. Nekem kellesz. Most. Mindennél jobban.
- James ne, tényleg.
- Nem szeretsz.-jelentette ki szomorúan
- De igen, csak nem szeretnék még egy babát most, és ráadásul még nem is vagyok annyira erős. Plusz az esküvő és ezek elveszik az összes energiámat.
- Na kicsim. Védekezünk és vigyázok rád. Kérlek szépeen.
- Nem James. Tényleg. Majd a nászúton jó?
- Jó.-szomorodott el
- Na. Szeretlek édes, ne szomorkodj már.-nyúltam az álla alá
- Én is téged. Upsz. El is felejtettem, hogy megígértem Kendall-nek, hogy elmegyünk ma edzeni. Sietnem kell!-dobta félre a pólóját, majd kitárta a szekrényt és kutakodni kezdett az edzőpólója után.
- Felső polc, jobbra.-utasítottam, mert előre láttam, hogy összetúrja az egészet és megint rakhatom rendbe.-Hmm, sexy vagy póló nélkül kevesebbszer kéne itthon pólót hordanod.-simítottam végig a mellkasán
- Neked is kevesebbszer kéne cica.-puszilt homlokon majd elindult kifelé.-Jajj.-fordult vissza hirtelen-Nagyon szeretem a menyasszonyomat és sietek haza hozzá és a fiamhoz.
- Én is nagyon de nagyon szeretem a vőlegényemet, és várjuk haza.
- Sietek egyetlenem. Imádlak.
- Hé. Nem megbámulni a csajokat.-kiáltottam le utána
- Nem szoktam!
Miután egyedül hagytak engem és Flowert a hatalmas lakásban, nekikezdünk, hogy eldöntsük a hajamat és a körmömet utána pedig Flower-ét. Alig mentettem le 3-3képet megszólalt a csengő. Fogalmunk sem volt ki a fene lehet az pont most, ezért megkértem Flowert, hogy nyissa ki helyettem, mert éppen egy tökéletes oldalt böngésztem.
- Floss téged keresnek!-kiabált be Flower a konyhába
- Mért ki az?-hajtottam le a laptop fedelét,majd elindultam kifelé.-Louis? Te mit keresel itt? És a többiek?-kérdeztem meglepődve amikor megláttam ki is áll az ajtóban.
- Szia Floss. Jöttem megnézni a fiamat.
- Te honnan tudod, hogy megszületett, és azt hogy fiú? Mi ez a sületlenség, hogy a tiéd? James az apja.
- Aha, jó persze. Az újság írta. Esetleg láthatom?
- Hát felőlem. De 100%, hogy James az apja. Látszik is.-kísértem fel a szobába.
- Floss. Nem késő. Most még leléphetsz velem. Szeretlek és örökké szeretni foglak. Gyere velem és hozd a picit is. Jó apja leszek megígérem. Gyere velem kérlek. Szükségem van rád.
- Nem Louis. Én James-t szeretem, és New York csak egy baklövés volt. Sajnálom. Egyszer biztosan megtalálod a másik feledet, de az nem én leszek. Mert nekem James az életem. Most pedig menj el, mielőtt hazajön a vőlegényem és a bátyám és szarrá nem vernek az esküvő előtt. Ami mellesleg kedden lesz, de ezt már megmondtam Liamnek.
- Oké Floss, ahogy akarod. De küzdeni fogok érted továbbra is.
- Felőlem. De kudarcot vallasz.
- Nem hiszem. Most viszont mennem kell próbára. Szia Floss. Szeretlek.-puszilt arcon majd a bejárati ajtón át távozott.
- Ez meg mit akart?-nézett fel kíváncsian Flower a képernyőről.
- Rábeszélni, hogy szökjünk el vele Aronnal.
- És elmész?
- Persze Flower, most is csak a hologrammomat látod. Mert már elmentem.
- Jól van na.
- Persze, hogy nemet. James életem legnagyobb szerelme.
- És Logan?
- Ugyan. Ha ő lett volna az, akkor most nem Jameshez mennék hozzá. Minden azt támasztja alá, hogy nekem ő kell örökké.
- Én is így vagyok Kendall-lel.
- Szerintem megjöttek a majmaink.
- Ajjh kicsim, Kendall lefárasztott agyilag. Felmegyek lefürdök és aztán aludhatnánk.
- Oké, megyek.
- Várj Floss. Beszélhetek veled?
- Oké, akkor mindjárt megyek szerelmem.-majd követtem a bátyámat a nappaliba.
- Na mit szeretnél?
- Tudod imádom Flowert meg minden, és azt szeretném kérdezni, hogy szerinted mennyire jó ötlet az esküvőn megkérni a kezét?
- Ez nagyon jó ötlet bátyó. Nekem és Jamesnek bármikor szólhatsz segítünk neked.
- Szerinted melyik résznél kérjem meg?
- Amikor behozzák a tortát. Rátesszük a dobozt, és meglátom és szólok, hogy Flower ez a tiéd szerintem. Ő odajön te pedig addig a háta mögött letérdelsz, és megkérdezed.
- Csudijó ötlet húgi. Akkor megveszem a gyűrűt, izé-vakarta meg a fejét- Segítesz?
- Naná. Menjünk.-mosolyodtam el, majd halkan kisettenkedtünk a hátsó ajtón.

Teltek múltak a napok, és már minden tökéletes volt és készen állt a nagy napra. Kendall-lel többször elpróbáltuk a lánykérést, és Jamest is beavattunk a dologba aki szerint ez nagyon nagyon jó ötletnek tűnik. Izgatottan számoltam a napokat az esküvőmig és a leánykérésig és egyszer csak azt vettem észre, hogy elérkezett a nagybetűs nap. Az esküvő napja.

2013. augusztus 18., vasárnap

*Twenty-seventh Chapter*

*Flossie*

-Francba Flower. Meg ne mond senkinek. Amikor New Yorkban voltam, és szomorú voltam a szakítás miatt Jamessel, elmentem bulizni a régi barátnőmmel Trishával. És ittunk egy keveset, és találkoztunk az 1D-vel és hát, most hogy mondjam meg....Én..és Louis.....őhm...

 *Flower*

-Najó, ugye most rosszul hallottam amit mondtál?!
-Sajnos nem..
-Te normális vagy?! Neked elég egy kis pia, és máris hagyod magad?! Nem ilyennek ismertelek Floss!
-Flower, hidd el, nekem ez sokkal rosszabb most, mint neked...
-Najó, ez igaz.. Bocsi az előbbi kiborulásért... Szóval a doki mit is mondott?
-Azt, hogy a kicsi 2 és fél héttel korábban született..
-Ahhaaa...
-Most mi a francot csináljak? Ha Louisé, akkor hatalmas bajban vagyok... és Jamest nem akarom elveszíteni... - az utolsó szónál elcsuklott Floss hangja, és elkezdett zokogni.
-Kérlek, nyugodj meg, és gondoljuk át az egészet még egyszer.
-Rendben.
Körülbelül 10 percig gondolkodtunk mindketten, s nehezen, de meglett a megoldás.
-Bingó! - ugrottam fel Floss mellől.
-Na mi az? Mire jutottál?
-Azt mondtad, hogy a doki azt mondta, 2 és fél héttel korábban jött világra a pici. Szóval ha időben született meg, akkor ugye New York és a kibékülésetek között kellett megtörténni a nagy bummnak szerinted. De ha a számításaim nem csalnak, akkor a fogantatás akkor történt, mikor kibékültél Jamessel. Csak te, vagyis ti azt gondoltátok, hogy a 2 és fél héttel későbbi időpontban fogant. Valamit elszámoltatok szerintem...
-Most hogy mondod.. - kezdett el Floss is számolgatni - Igazad van! Basszus hogy lehettem ennyire hülye?! Köszönöm Flower! Nem is tudom, mi lenne velünk nélküled...
-Talán hatalmas balhé lenne, amire semmi ok nem lenne?
-Az biztos. Még egyszer köszönöm! Az adósod vagyok.
-Azt hiszem a hátralévő életed nem lenne elég, hogy mindent törlessz!
-Most ez ugye nem komoly?
-Ugyan, csak vicceltem. Ne aggódj, nem kell törlesztened. Ha van valami, csak szólj!
-Huhh köszi. Szólnál Jamesnek, hogy jöjjön be?
-Persze. 2 perc és itt lesz. Kint várunk Kendallel.
-Köszönöm Flower!

Amilyen gyorsan csak tudtam, megkerestem Jamest, majd beküldtem Flosshoz. Majd egy körülbelül 30 perces várakozás után James kijött, és újra bemehettem barátnőmhöz, s végre Kendall is találkozhatott vele, valamint a picivel. Időközben megtudtuk, hogy Floss és James gyermeke kisfiú, valamint hogy az Aron Brian Maslow nevet kapta. Floss kezdett elálmosodni, ezért Kendall és én elköszöntünk tőlük, s hagytuk pihenni, James pedig bennmaradt szerelme és gyermeke mellett, mert úgy érezte, most mellettük a helye.

Teltek-múltak a napok, s Floss és Aron időközben kijött a kórházból. Amíg barátnőm és a pici a kórházban voltak, Kendallel egy kisebb meglepetést készítettünk. Az egyik szobát átalakítottuk gyerekszobának, hogy Flossnak és Jamesnek ezzel már ne kelljen bajlódnia. Szerencsénkre a jegyespárnak és a picinek is tetszett a meglepetésünk. Időközben azt is megtudtuk, hogy Kendall és én leszünk Aron keresztszülei, ami mindkettőnknek hatalmas öröm.

Teltek-múltak a hetek, s újra az esküvő előkészületeivel foglaltuk el magunkat. Egyik nap Floss és James táncpróbára mentek, így Kendallre és rám hárult a babafelügyelet - persze mindkettőnk örült ennek. Szerencsémre Kendall elég jól elvolt a picivel, így volt egy kis időm az esküvő 1-2 apróbb részletét véglegesen elrendezni. Egyszer csak Kendall ott termett mögöttem, és magához szorított.
-Mi baj Kendall? - fordultam hátra szerelmemhez.
-Csak gondoltam megleplek.
-Sikerült. De nekem úgy tűnik, mondani akarsz valamit. Mit rontottál el?
-Semmit! Szerintem.. Csak annyit akartam mondani, hogy jó lenne, ha nekünk is lenne egy kisbabánk..
-Kendall, kérlek.. Már akkor is mondtam, mikor kiderült, hogy Floss terhes, hogy én még erre nem állok készen..
-Tudom, ne folytasd...
-Jajj, ne szomorkodj! Nekünk is lesz majd! Csak kicsit később...
-Tudom, csak.. csak olyan jó lenne, ha nekünk is most lenne...
-Tudom, hogy örülnél neki. S nem mondom, hogy nem örülnék, ha lenne nekünk is, de nem szeretném, ha úgy nőne fel, hogy valamelyikőnk állandóan vele van, a másikunk meg alig.
-Tudom, s ezt én sem szeretném.
-Akkor, megbeszéltük, ugye?
-Igen. -  majd Kendall leült az ágyam szélére, az arcát a kezébe temette.
-Jajj, ne szomorkodj, kérlek. Tudod, hogy nem szeretem, ha szomorkodsz. - ültem mellé, s átöleltem.
-Tudom. Olyan jó, hogy mindig itt vagy mellettem, ha baj van, ha nincs.
-Szeretlek!
-Én is téged Flower. Nem is tudom, mi lenne velem, nélküled. Úgy érzem, hogyha nem lennél velem, egy részem hiányozna. Nem lennék olyan, amilyen. Valami más lenne.
-Én is ugyanezt érzem. S olykor belegondolok, hogy mi lenne, ha sohasem találkoztunk volna. De mindig rájövök, hogy ez a találkozás nem volt véletlen. Ezt a sors akarta....
-Titeket egymásnak teremtettek.... - vágott közbe Floss. - Bocsi, hogy megzavartalak titeket, csak nem akartam kiabálni, hogy megjöttünk, meg ugye a szobaajtó is nyitva van..
-Tudjuk.. - tettem hozzá Kendallel.
-Nos, a picivel minden rendben volt?
-Igen. Elég jól kijövünk Aronnal. - mondta Kendall.
-Na ez remek. Flower, biztos minden rendben ment?
-Persze. Igaz, Kendall kicsit többet volt Aronnak, de mindent jól csinált. Ja még mielőtt elfelejtem. Holnap megyünk cipőt venni nektek a ruhákhoz.
-Remek. Köszi Flower, hogy ennyit segítesz.
-Ugyan, nincs mit.
Ezután Floss és James átvette a babafelügyeletet, majd egy gyors vacsi után mindannyian nyugovóra tértünk.

Másnap a cipővásárlás elég hosszúra sikerült. Körülbelül 10 cipőboltot végigjártunk, mire nehezen, de meglett James cipője. Ezután újabb cipőboltba mentünk, ahol Floss végre talált néhány olyan cipőt, ami tetszett neki.
-Flower, szerinted ez milyen? - mutatott rá egyre Floss.
-Ez nagyon szép. Próbáld fel!
Majd ezután kb 20 cipővel eljátszottuk ugyanezt. Sajnos hiába vett fel 15 centis sarkú cipőt, valahogy mindig kisebb volt, mint James. Floss egyre jobban kezdett elszomorodni.
-Hé, menj, vigasztald meg! Addig keresek neki egy másik cipőt.

*James*

-Hé, Floss, Kicsim! Ne szomorkodj!
-Miért? Mindig kisebb maradok, mint te. Akármilyen magas is legyen az a magassarkú.
-Én ennek örülök. Szeretek lehajolni hozzád, ha megcsókollak.
-Én is szeretem, hogy mindig lehajolsz hozzám. S most, hogy ezt mondtad, eszembe jutott, hogy miért is van az, hogy én mindig is kisebb maradok, mint te.
-Na miért?
-Azért, mert a virágok lassabban nőnek, mint a gyökerek!
-Hé, ez nem volt szép!
-Jaj, tudod, hogy szeretlek. Mert te az én gyökerem vagy!
-Te meg az én virágom!
Majd magamhoz húztam, s lágyan megcsókoltam Flosst.

*Flower*

-Bocsi, hogy megzavarlak titeket, de Flossnak találtam egy cipőt, ami szerintem tökéletes lesz. - majd barátnőm kezébe nyomtam a dobozt, s mikor meglátta, s felpróbálta, elmosolyodott, és a nyakamba ugrott.
-Jajj Flower, köszönöm! Ez tényleg tökéletes! Végre megvan mindkét ruhához a megfelelő cipő! Köszönöm!
-Ugyan, nincs mit. De lassan menjünk, mert már elég későre jár. - próbáltam siettetni barátnőmet és párját, mert már este 7 volt, és kb 1 órányira voltunk a lakástól.
Amint hazaértünk, Floss felment a gyerekszobába leváltani Kendallt, s szerelmem hamarosan ott is volt mellettem. Ekkor James félrehúzott minket, s megkért minket, hogy had énekeljen a lagzin, mert Flossnak meglepetéssel készül. Elmondta, hogy Justin Timberlake Mirrors című számát, valamint Bruno Mars Marry you című számát adná elő. Mi remek ötletnek tartottuk ezt. Időközben Floss is megérkezett, s nem értette, miről susmusolunk. James egy kisebb mesével állt elő, amit barátnőm el is hitt. Gyorsan megvacsoráztunk, s az étkezés után James felment az emeletre, hogy megnézze, hogy van a kisfia. Ekkor Floss húzott minket félre, hogy eszébe jutott egy remek ötlet.
-Segítenétek nekem? A lagzin szeretném meglepni Jamest azzal, hogy....

2013. augusztus 12., hétfő

*Twenty-sixth Chapter*

*Flossie*
-Mit válasszunk ki?-kérdeztem vissza egy enyhe aggodalommal a hangomban.
-Még azt kéne eldönteni, hogy kik lépjenek fel az esküvőn.-nézte át a listát Flower már vagy ötödszörre a mai napon. Kezdem azt hinni, hogy ő és Kendall is jobban izgulnak az esküvő miatt mint én vagy James. Na jó, az utóbbit azért visszavonnám és megcáfolnám.
-Én azt szeretném, ha a fiúk énekelnének a bulin.-szögeztem le rögtön
-Azaz mi?-kérdezett vissza Logan mosolyogva
-Majdnem Henderson. Azt szeretném, ha a One Direction lépne fel és énekelne az esküvőmön fő előadóként, mire James és Kendall egyszerre felhördültek.-James, édes. Azt hiszem, most még fel lehet bontani az eljegyzést. Sőt nem késő mindent visszabontani.-mosolyogtam rá gonoszan, tudtam, hogy ezzel bele fog menni a kérésembe.
-Na jó kicsim, jöjjenek és lépjenek fel ők. De tájékoztatlak, hogy ez már zsarolásnak számít.
-Ilyen az élet bébi.-pusziltam meg nevetve, majd a másik tiltakozóhoz fordultam-Kendall, nem énekelnek jobban nálad, ha ez jót tesz a nagyra nőtt egódnak, de neked beszélni kell, James meg nem dolgozhat az esküvőjén, Logan úgy is el lesz foglalva a szöszivel akkor Carlos is hadd szórakozzon és élvezze Alexa társaságát.
-Oké Floss, megértem. Végül is a ti esküvőtök.-mosolyodott el a bátyám is.
-Szuper, valaki még ellenkezik?-néztem körbe a társaságon, majd mikor mindenki megrázta a fejét folytattam.-Akkor hívom is Louis-t, nehogy máshova menjenek.
-Várjál csak.-húzott vissza idegesen James-Honnan van meg neked Louis Tomlinson száma?
-Hát, őhm. Mondjuk, mert szeret ismerkedni és mert együtt énekeltek az X-faktorban?-próbált besegíteni Flower, amikor már úgy látta, hogy kezd megint eldurvulni a helyzet.
-James.-néztem rá szúrós szemmel
-Oké, jó kicsim. Most már befogtam.
-Helyes, mindjárt jövök.-vonultam félre a telefonommal, miközben benyomtam a hívást. Pár másodperc csörgés után fel is vették a telefont.
-Szia Floss. Mi újság? Meglepett,hogy hívtál.
-Szia Louis, semmi különös. Azaz, még is. Abban az ügyben hívlak, hogy jövő héten férjhez megyek, és szeretném ha te és a fiúk énekelnétek.
-Picsába Floss. Azok után férjhez mész, ami történt?
-Louis, Louis! Megbeszéltük, hogy azt elfelejtjük. Különben is ez asszem nem telefon téma.
-Ha így akarod. Mért mész férjhez 19 évesen? Most vagy elment az eszed, vagy valami más.
-Kösz Lou, még eszemnél vagyok. Szeretem James-t, nekem ő az igazi. Másrészről meg terhes vagyok tőle, és ez még jobban igazolja, hogy együtt kell lennünk.
-Értem,várj. Te terhes vagy? Mennyi idős?
-Hát igazából már csak 3 hét van hátra.
-Abba mondjuk nem gondoltál bele, hogy lehet..-de nem hagytam, hogy befejezze a mondatot, mert közbe vágtam
-Lou, ezt verd ki a fejedből, én biztosan tudom, hogy nem így van. Eljöttök, vagy nem?
-Az esküvőn sincs késő visszafordulni. Én szeretlek, és szeretném ha velem lennél nem mással. Ezt gondold át. Biztos vagyok benne, hogy az előbbiben meg tévedsz. Érzem. De ha így akarod, elmegyünk. Legalább még egy utolsó esélyt kaphatok.
-Louis. Kérlek.-könyörögtem-Ne csináld ezt, nem kell a feszkó. Barátok vagyunk nem?
-Aha persze. Barátok..
-Jó mindegy, ezen nem vitatkozom. Mennem kell. Szia
-Szia Floss.Héé, Szeretlek.
-Oké Louis, tudod, hogy én is mint barát.
-Sajnos.
Bujkált bennem a kisördög,hogy mi van ha én még is tévedek ez ügyben.Nem Floss, nem lehet, ezt verd ki a fejedből.
-Minden oké, Flower ezt is kipipálhatod. Eljönnek és gondoskodnak a hangulatról. Mehetünk akkor ruhát meg tortát intézni nem?
-Aha, menjünk. Kendall akkor majd küldöm a képet, de James te nem nézheted meg!
-Jólvan!-hajtotta le a fejét szomorúan
-Hé!-léptem oda hozzá és felemeltem az állát-Szeretlek mindennél jobban, és szeretném ha meglepetés érne az esküvőn azért nem láthatod.
-Szeretlek.-húzott magához a derekamnál fogva és megcsókolt.-Este várlak.-mosolygott rám, majd én elindultam kifelé Flower után, hogy elintézzük az utolsó dolgokat. A tortát gyorsan kiválasztottuk, és végül az elküldött fotó után Jamessel együttesen kiválasztottuk a legszebb tortát amit valaha találtam.
A ruhaszalonban már több időt eltöltöttünk, mert minden második ruha őrülten tetszett. Flower sem volt valami nagy segítség mert mindegyikre azt mondta, hogy tökéletes rajtam. Aztán 1 óra múlva már mindkét ruhát megtaláltam. 


Flower lefotózta és elküldte Kendall-nek, majd miután lefoglaltuk őket elindultunk hazafelé. Út közben azonban olyan történt amire abszolút nem számítottam, még is megpróbáltam megnyugodni.
-Flower, fordulj meg.
-Miért?-kérdezte ijedten a barátnőm, de azért megfordult és elindult visszafelé-Otthagytál valamit?
-Nem. Menj a kórházhoz. 1000%ra mondom, hogy jön a baba.
-És te ilyen nyugodt vagy?
-Visítsak inkább a füledbe?
-Nem köszi. 2perc. Addig tarts ki.
-Megpróbálok.
És tényleg 2 perc alatt odaértünk a kórházhoz. Flower bekísért, mindent elmondtam a recepciósnak aki hívta az orvost és betoltak a kórterembe.
*Kendall*
-Hé légyszi James keresd meg a mobilomat és add ide. Valahol a kesztyűtartóban van.-kértem James-t, miközben azért az útra is összpontosítottam. Amikor meglett James a kezembe nyomta és felvettem.
-Na mi az édesem?-kérdeztem boldogan mikor láttam, hogy Flower neve villog a kijelzőn.
-Kendall. Akárhol vagy fordulj meg. A kórházban vagyunk.
-Mi van? HOL?-kérdeztem idegesen miközben megpördültem az úton és elindultam az ellenkező irányba.
-Hé haver. Nem erre lakunk.-csodálkozott James
-Pszzt már.-csitítottam le-Flower mi történt?
-Nincs semmi baj. Flossnál megindult a szülés. Gyertek gyorsan. Szerelek nagyon. Vigyázz.
-Én is szeretlek. Mindjárt ott vagyunk. Vigyázok ígérem.
-Na mi az?-kérdezte érdeklődve James
-Haver van egy jó hírem és egy rossz hírem. Melyiket mondjam először?
-A rosszat.
-Floss és Flower nem értek haza. A kórházban vannak.
-Mi történt a szerelmemmel? Flower jól van? És a pici?-kérdezgette ijedten és aggódva James
-Mind a ketten jól vannak, illetve mind a hárman. Nincs baj.
-De akkor mi történt? És mi a jó hír?
-Perceken belül apa leszel.-mosolyodtam el
-Tessék?-kérdezte meghatódva James
-Jól hallottad. Mindjárt odaérünk, nyugi.
Gyorsan leparkoltam hátul a kocsival, majd szélsebesen futottunk be az épületbe ahol a recepciós hölgy eligazított minket. Továbbfutottunk a folyosón, ahol megleltük Flowert is.
-Mesélj mi van?-támadta le rögtön James
-Nem tudok semmit. Most értünk ide vagy 5 perce. Azóta bent vannak.
-Istenem csak ne legyen semmi baj.
-Nem lesz, ne aggódj.-nyugtattam meg.
Nem vártunk sokáig, amikor az orvos és 2 nővér kijött a szobából. Rögtön le is támadtuk a kérdéseinkkel amiből volt egy tucattal.
-Ki az édesapa?-kérdezte legelőször is az orvos
-Én!-állt fel a székről James
-Rendben. Tájékoztatom önt, hogy a párja valamint a kisbaba is teljesen jól van és egészséges. Flossie azt kérte, hogy először ha lehetne Flower menjen be, ugyan is most először egy női segítség kéne neki. Tehát asszonyom fáradjon be, majd ha kijött egyesével a többiek is bemehetnek.
-Rendben.-egyeztünk bele, majd miután megpusziltam Flowert ő bement a húgomhoz a terembe.
*Flossie*
-Flower!-örültem meg mikor megláttam a barátnőmet-Ülj ide nagy gáz van.
-A picivel van valami?
-Nem, hál istennek. Teljesen egészséges és gyönyörű. Most a szomszéd szobában vannak, épp fürdetik és öltöztetik. Ha James bejött akkor hozzák be.
-Akkor mi a baj.
-Nos az orvos tájékoztatott, hogy a pici 2 és fél héttel előbb született. Azaz New York és az a bizonyos időpont közé tehető.
-Igen és?
-Francba Flower. Meg ne mond senkinek. Amikor New Yorkban voltam, és szomorú voltam a szakítás miatt Jamessel, elmentem bulizni a régi barátnőmmel Trishával. És ittunk egy keveset, és találkoztunk az 1D-vel és hát, most hogy mondjam meg....Én..és Louis.....őhm...

2013. augusztus 7., szerda

*Twenty-fifth Chapter*

*Flower*

-Hahó, Flower! Kelj már fel! Ideje lenne elkezdeni a szervezést! - próbált Floss felkelteni.
-Jaj, ne már! Mennyi az idő? - kérdeztem kómásan.
-Már dél van. Ideje felkelned....izé....felkelnetek.
-Te hogy bírtál felkelni? Nem volt egy enyhe buli tegnap, az már biztos.
-Úgy, hogy én...pontosabban....mi nem ittuk részegre magunkat. Nem úgy, mint ti. - oktatott ki Floss.
-Jól van na.. hozz egy kis fejfájás-csillapítót légyszi. Aztán talán fel tudok kelni. Ahogy elnézem, hozz légyszi Kendallnek is.
-Oké - kuncogott Floss. - pár perc és itt is vagyunk. Addig ébreszd fel "Csipkerózsikát". - majd kuncogva távozott.

-Hahó, Csipkerózsika. Ideje neked is felkelned. - ébresztgettem Kendallt.
-Rohadtul nem vicces. Ha tudnád, hogy fáj a fejem, nem így beszélnél.
-Nem csak te vagy másnapos, elhiheted. - folytattam egy enyhe okítással. - amilyen hangulat volt tegnap este...ami lehet, hogy már hajnal volt.
-Ja.. Nincs véletlenül fejfájás-csillapítód? Ja és mennyi az idő?
-Pár perccel múlt dél. S Floss mindjárt hoz egy kis elsősegélyt.
-Jajjdejó... várj mit mondtál mennyi az idő?
-Dél múlt pár perccel. Miért?
-Bakker elaludtunk! Jesszus most mi a francot csináljunk?!
-Nyugi, Floss és James tudja, mi volt tegnap. Engem Floss ébresztett. Megértik, hogy a szervezés ma kicsit nehézkes lesz nekünk.
-Ja, akkor oké. - dőlt vissza az ágyba Kendall.

-Na itt is vagyok. Remélem, hamar jobban lesztek. - nyújtotta át Floss a 2 pohár vizet, valamint a fejfájás-csillapítókat.
-Köszi. Mellesleg Carlos, Alexa, James és Logan milyen állapotban van? - kérdeztem kissé kómásan.
-Carlos és Alexa pont olyan szarul van, mint ti ketten. James szerencsére nem rúgott be, így ő a másik "nővérke" ma. Logan..nos, fogalmam sincs, hogy milyen állapotban van, mert kb este 11 óta fogalmam sincs, hogy hol van. - tette hozzá Floss.
-Tényleg. Most hogy mondod, nekem sem rémlik, hogy olyan sokat láttam volna este. - folytatta Kendall.

-Ha már végre ti is felkeltetek. Nem kéne kicsit kitakarítani? - nyitott be James.
-Meg esetleg enni valamit? - vágott közbe Carlos.
-De igen. Mindjárt megyünk! - tettem hozzá Kendallel közösen. - Floss, menj csak, mi is megyünk hamarosan.
-Oké, de siessetek. Nem csak mi csináltuk azt a kisebb "csatateret" odalent, hanem ti is.
-Jó, oké, nem kell több kioktatás. 10 perc és lent vagyunk! - toltam ki barátnémat az ajtón, majd egy határozott mozdulattal becsaptam magam mögött az ajtót.

10 perccel később már lent is voltunk. Egy gyors "reggeli" - vagyis ebéd - után neki is kezdtünk a takarításnak, ki kisebb, ki nagyobb sikerrel. James és Floss elég hamar végzett a számukra kijelölt feladattal, míg Carlos, Alexa, Kendall és én végigszenvedtük az egész napot. Este 8 körül végre Logan is betoppant, így a hátralévő feladatokat ő végezte el. Így az egész napunk a takarítással telt, de nem nagyon bántuk, mert legalább így másnap nagyobb erőbedobással állhattunk neki az esküvő megszervezésének.

******

Másnap a lehető legkorábban keltem, hogy mire a többiek felkelnek, a reggelivel ne kelljen bajlódniuk. Szerencsémre Kendall nélkülem nem bírt tovább aludni, így még segítségem is volt. Épp hogy végeztünk a reggeli elkészítésével, a többiek már az ajtóban várakoztak. Gyorsan elfogyasztottunk mindent, majd nekiláttunk a szervezésnek. Najó, nem mindannyian, mert a délelőtt folyamán Alexa és Carlos elutaztak - "1 hét pihenőt tartunk" címmel -, valamint Logan is otthagyott minket - elvileg valakihez látogató ment.... -, s így elég nehézkesen ment minden.

-Kendall, te keress jó fogadalmakat, amiket majd Floss és James kicsit átalakíthat, s elmondhat, addig én a többit elrendezem velük.
-Oké. Biztos ne segítsek másban?
-Nem kell köszönöm. Lerendezem velük. Vagyis...remélem sikerül.
-Ha nem, kiálts, és jövök.
-Oké.

-Najó, kezdjük az elején. - fordultam Jameshez és Flosshoz - Floss ruháját holnap megyünk, és elrendezzük, James, te Kendallel holnapután mentek ruhát intézni.
-Remek. - vágott közbe a jegyes pár.
-Nos. Csak azt kéne eldöntenetek, hogy milyen színű legyen majd az abrosz. Mert ahhoz fogunk igazodni.
-Legyen rózsaszín! - vágta rá Floss.
-Nem! Rózsaszín nem lesz! Legyen kék! - vágott közbe James.
Majd vagy 10 percig azt hallgattam, hogy: Nem, rózsaszín lesz! Nem, mert kék! Próbáltam felvetni azt az ötletet, hogy legyen lila, de csak annyit fűztek hozzá, hogy ebbe most ne szóljak bele, és folytatták a vitájukat. Majd Floss annyira felhúzta magát, hogy egy elég nagy vita alakult ki.

-Idefigyelj James David Maslow! Vagy rózsaszín lesz, vagy most vége mindennek, és nem kell tovább veszekednünk!
-De Floss, miért nem lehet kék? Miért épp rózsaszín legyen?
-Persze, legyen az, amit te akarsz, ugye? Tudod mit, hagyj engem békén örökre. Itt és most mindennek vége. Ja, és tudod mit? Itt egy magazin, keress magadnak egy olyan szupermodellt, aki úgy ugrál, ahogy te fütyülsz, vagy menj férjül az izmaidhoz! Engem már nem érdekelsz!
-Na de... Floss.. Kicsim...
-Nincs semmi Floss, semmi Kicsim! HAGYJ ÖRÖKRE BÉKÉN! - majd Floss könnyes szemmel lehúzta az ujjáról a jegygyűrűt, Jameshez vágta, és felrohant a szobájába, s már csak egy hatalmas ajtócsapódást hallottunk.
-Flower, most mit csináljak? - rogyott össze könnyekkel a szemében James.
-Figyelj, menj utána, próbálj meg vele beszélni. Hidd el, megoldjátok. Tudom, hogy nélküled nem tudna élni, és te sem ő nélküle. S fogadni mernék, hogy az ajtót most kulcsra zárta, és épp ott ül, s zokog.
-Najó, megyek, meglátom mit tehetek. Remélem, igazad van.

Amíg James próbált kibékülni Flossal, megnéztem, Kendall hogy halad a fogadalmakkal.

-Hé Flower, gyere! Nézd miket találtam! Kicsit átírtam itt-ott, s összeraktam Jamesnek és Flossnak.
-Remek, mutasd!

"Én Flossie Smith ezennel az itt felsorakozott tanuk előtt fogadom, hogy férjemet meccsnézés közben nem zavarom, dolgomat ilyenkor csendben végzem, mindig ügyelve arra, hogy sörös korsója, üres ne legyen. Sose hivatkozom fejfájásra, fáradtságra, mikor a férjem szeretgetésre vágyik. Kedvenc ételét bármikor elkészítem és szépen tálalom. Anyósomat napjában legalább egyszer dicsőítem, miszerint Ő készíti a legfinomabb ételt, Ő vasalja legszebben az inget, neki a legtisztább a lakása, stb. Férjem barátait mindig családtagként fogadom. Az Ő étkezésükről és sörükről is gondoskodom. Férjemet, barátaival legalább heti három alkalommal elengedem mulatni. Ez idő alatt én nem csacsogok telefonon a barátnőimmel, tiszta lakással, vasalt inggel, meleg étellel, mezítelenül várom haza. Itt és most megígérem, hogy jó háziasszony leszek, Uramat megbecsülöm, a pasikat elkerülöm. Szeretgetem, cirógatom, hülyeséggel nem nyaggatom. De, ha csak egyszer is csajozni mer, a baját, sodrófával látom el!"

"Én  James Maslow, esküszöm a kenyérre, annak is a belére, nem iszok, nem nőzök, minden este én főzök! Húzom az igát, szeretem az arát. A gyerekeket pelenkázom, vissza soha nem pofázom. Ha e szavakat be nem tartom, az anyósom vágjon szájon! Esküm, hogy hiteles legyen, ágyam fölé bekereteztetem!"


-Ez szuper! Várj, mutasd azt is! - böktem rá egy harmadikra. - Ezt egy kicsit kijavítjuk, és megvan a meghívó egy részlete.

"Kérünk Titeket, hogy ne vegyétek zokon,
De hogy ne halmozódjon öt edénykészlet, ennek elkerülése végett
amit ajándékba szánnátok, inkább borítékban kezünkbe adjátok!
Ígérjük, hogy nem vész kárba, befektetjük egy szép nagy házba."


-Hogy én mennyire örülök, hogy egy ilyen csodás, kedves, okos és kreatív szépség párja lehetek.. - tette hozzá Kendall.
-Ohh hogy te milyen édes vagy... bár most nincs itt a bókolás ideje. Kérlek menj fel, és nézd meg, kibékült-e már James és Floss!
-Oké, sietek. Addig mentsd el ezeket, kérlek!
-Rendben.

Kendall 2 perc múlva vissza is jött, s szerencsére James akkorra már Flossal beszélt. Elég sokáig húzták a békülést, mert kb. 3 órán át vártuk, hogy történjen végre valami.

-Hé Flower, Kendall! Hol vagytok? - keresgélt minket James és Floss.
-A kertben! - kiáltottam.

-Nehezen, de kibékültünk. - adta tudomásunkra Floss.
-Végre! Már azt gondoltam, reggel mondhatom vissza az összes eddigi megrendelést.
-Szóval...akkor..folytathatjuk? - kérdezte James, majd Flossal együtt úgy néztek ránk, mint a Shrekből a Kandúr.
-Igen, csak ne nézzetek így rám többet.
-Remek! - ujjongott a jegyes pár.

Amint ismét a gépem elé kerültem, folytattuk a szervezést. Szerencsére James és Floss megegyezett, és elfogadták az ajánlatom, így a lila lett a fő szín a díszítés terén. A délután hátralévő részében kiválasztották a meghívót is, s mindketten jót nevettek azon, amit Kendallel találtunk, s a fogadalmak így készen is voltak. A jegyespár megígérte, hogy a tortát lerendezi, mivel úgy gondolták, már így is rengeteg feladatot rám és Kendallre, de leginkább rám hárítottak. A lakodalmon elfogyasztandó ételeket elég könnyen kiválasztották - szerencsére volt mindkettejüknek elképzelése arról, minek örülne, s tudták, hogy azokból a vendégek miket szeretnek - s már ezzel sem volt sok gondunk.

-Nos, szerintem már csak 1 dolog van hátra, a ruhákat és a tortát leszámítva.
-És mégis mi? - vont kérdőre James és Floss.
-Hát az, hogy kiválasszátok......

2013. július 8., hétfő

*Twenty-fourth Chapter*

*Flossie*
-Annyira gyönyörű!-néztem rá könnyes szemmel a gyűrűre.
-Mint te kicsim!-simított végig James a hátamon, majd az arcomhoz nyúlt, hogy letörölje az éppen kigördülő és lecsöppenni akaró könnycseppet.-Miért sírsz?
-Annyira tökéletes most minden, és annyira de annyira szeretlek téged, hogy az leírhatatlan szavakkal. Ha te nem lennél, nem lennék ennyire boldog. De James, ha csak a kicsi és a felelősség érzet miatt akarsz elvenni, ne tedd. Nekem az óriási fájdalmat okozna.-kérleltem, mire ő felhúzott, elém térdelt, és megfogta a kezem.
-Egyetlen szerelmem. Butus vagy szokás szerint, ha nem szeretnélek szerinted most te feküdnél itt mellettem éjszakánként és a te ujjadon lenne gyűrű? Mert én nem hiszem!-mosolygott rám, majd folytatta-Ha kell ezerszer mondom el, vagy tízezerszer, hogy nekem te vagy az egyetlen és a legfontosabb ezen a világon. Nem így terveztem a leánykérést, szerettem volna ha romantikusabban történik, de most már tudom, hogy veled mindenhogyan tökéletes lett volna. Hiszen egy olyan viseli a gyűrűt, akire tényleg azt mondhatom, hogy teljes szívemből és mindennél jobban szeretem. A legszebb ajándék pedig ez a kisbaba, és szerintem neked is. Nálatok soha, ismétlem soha nem lesz fontosabb a világon számomra.Ha bármelyikőtöket elveszíteném, abba belehalnék. Főleg ha te lennél az Flossie. El sem tudod képzelni, mennyi falat döntöttem le kettőnkért, és csak azért, hogy boldog lehessek veled. Számomra csak te létezel. Ha most is Logannel lennél, én talán már nem lennék LA-ben, de még a bandában sem. Azokban az időkben pokolian szenvedtem. Azért szeretném, ha a feleségem lennél, mert magamhoz akarlak kötni. Nem önzőségből, csak nem szeretnélek újra  elveszíteni. A házasság egy plusz papír, még is én tudni fogom, hogy örökre velem akarsz maradni. Szeretlek, jó? Mindennél és mindenkinél jobban.-nézett mélyen a szemembe
-Én is téged James.-mosolyodtam el, majd magamhoz húztam és megcsókoltam.
-Életem legszebb és legjobb döntése volt ez!-puszilt homlokon-Holnap sok dolgunk lesz kicsim.-nevetett fel
-Meghiszem azt. De megéri, nem?-néztem fel rá
-De. Mindennél jobban.-mosolyodott el, majd a hasára fekve elaludtam.
Reggel arra keltem, hogy valaki nagyon bámul. Ki tudna úgy aludni, hogy szinte valaki úgy nézi, hogy éget a tekintete? Jól gondoltam, senki sem. Lassan kinyitottam a szemem, és velem szemben a vőlegényem, wáó de furcsa ezt kimondani, szóval Jamessel találtam szembe magam.
-De jó,hogy felkeltél kincsem.-örvendezett
-Hány óra van?-kérdeztem egy hatalmas ásítás közepette
-Negyed tíz.
-Jajj, James az nekem még túl korán. De ha már így felzargattál, annak biztos jó oka van. Mond mi a baj, vagy mit szeretnél?
-Nem hoznál nekem ágyba kávét? Túl lusta vagyok lemenni. Kérlek kicsim!-könyörgött James bociszemekkel
-Őhm. Uhh. Úgy is mindjárt a feleséged leszek, viselkedhetnénk akár házastársként is nem?-kérdeztem vissza
-Persze!-mosolyodott el hirtelen-Akkor Mrs. Maslow. Hozna nekem egy ágyba kávét?
-Figyelj szerelmem, van kettő lábad, tudomásom szerint jól is üzemel mind a kettő, rokkant se vagy, járókeret sem kell. Magyarul lemész, töltesz magadnak, ha ágyba akarod inni felhozod és megiszod!-kacsintottam rá, majd folytattam-Azért szeretlek. Csak hagyj aludni!-mondtam nevetve, majd a fejemre húztam a párnát. Hallottam amint James kimegy, majd pár percig csönd volt. Ezután patadobogás, robaj szerű ajtókicsapás, és egy nagy huppanás.
-Áúcs.-kiáltott fel Flower
-Mi van?-vettem le a párnát a fejemről, majd mikor megláttam, hogy a barátnőm a földön ül és jajgat felnevettem.-Elvesztetted a célpontot mi?
-Ja, persze. Kicsit túl korán vetődtem. Nem nekem való a katonai pálya. Na mindegy. Gyere kelj fel, sok dolgunk van, ha este partyzni akarunk.
-Jajj tényleg. 5 perc oké?
-Oké, lent várlak.
****
Lassan sétáltam a lépcsőn amikor megbotlottam egy fekete valamiben, és felsikítottam. Szerencsémre James rögtön kifutott a konyhából és elkapott. Ha nem ilyen jók a reflexei talán most aggódhatnék azért, hogy mi van a kicsivel. De nem kell, szerencsére James a lehető legjobb barát/férj/vőlegény vagy akármi. Mellette teljes biztosságban érzem magam.
-Carlos!-üvöltött fel James
-Tessék?-botorkált ki álmos fejjel Carlos a szobájából, hogy megtudja James miért is zargatta fel szombaton reggel 10 órakor.
-Figyu haver, tudod hogy szeretlek meg a tesóm vagy, de ha még egyszer az útba hagyod a szar sisakodat leveszem a fejed. Floss majdnem hanyatt esett benne.
-Ühm izé bocsi James, meg tőled is Floss.-nézett rám paprika vörös fejjel Carlos
-Semmi baj Carlitos. James te meg ne reagáld már túl ennyire.Kérlek. Az én hibám is.
-Tudom, csak nem akarom,hogy bajotok essen.
-Jó jó. Na gyere te. Flower és Kendall gondolom már várnak minket.-fogtam meg a kezét majd elindultunk a konyha felé, ahol az előbb említett két személy egymás mellett ülve nézte a monitort és böngészett.
-Na mit guglizunk?-húztam oda egy széket,miközben egy hatalmasat kortyoltam a teámból.
-Örülök, hogy végre lefáradt a kedves ifjú majdnem házaspárunk. Éppen a ti eljegyzési partitokat szervezzük.
-Mit találtatok eddig?-guggolt le a székem mögé James is
-Eddig elintéztük a díszletet a kaját, meg a vendégeket. Flower és Floss elmennek a ruhákat megvenni, addig mi meg elmegyünk piát venni.-ismertette a tervet Kendall
-Tessék?-néztem rá kikerekedett szemekkel-Kizárt, hogy estéig kibírjam James nélkül
-Jól hallottad húgi. Mellesleg, jó lesz ha gyakoroljátok a külön létet, mivel az esküvők előtt általában nem lehet összeengedni a párokat 3 napig.-gondolkozott hangosan Kendall, mire James majdnem megfulladt.
-Na jó tesó. Nem kell viccelni.-válaszolt halál sápadt arccal James, bár az én arcom sem festhetett más színben.
-Nem vicceltem.Indulás!-húzta fel mellőlem James-t, aki lopva megcsókolt és suttogva elmondta, hogy majd este kárpótol.
-Na nekünk is indulni kéne Floss.-állt fel a székről Flower
-Oké!-indultam utána, majd nekivágtunk a városnak.
**
Amire hazaértünk minden díszlet a helyén volt, a kaja és az italok is a megfelelő helyen álltak. Felvittük a ruhákat Flowerrel az emeletre, majd én bementem James szobájába öltözködni. Pár perc múlva Flower zavart meg.
-Hé kiadod James ruháját is?-dugta be a fejét az ajtón
-Persze!-nyújtottam át-De miért nem itt öltözik?
-Nem lehet.Majd lent látjátok egymást mindjárt. Öltözz csak, 10 perc múlva gyere le, és együtt megyünk ki.
-Oké.
Az a 10 perc csiga lassúsággal telt el, és be kell vallanom,borzasztóan hiányzott James. Annyira hiányzott, hogy nem ölel meg és csókol meg minden egyes percben. Hogy nem bújhatok oda hozzá. Ha ezt a röpke időt nem bírtam ki, hogy fogok azzal a 3 nappal boldogulni? Lesétáltam a lépcsőn, és Flower mellé léptem.
-Hallod ez nem az esküvő még!-nevettem fel
-Nem baj, a bátyád így rendezte meg.-mosolyodott el Flower, majd kisétáltunk a kertbe. Egyenesen előre sétáltunk a fehér sátorhoz, ahol már mindenki ott ült. James foglalt helyet az U alakú asztal közepén, mellette pedig egy szabad hely volt nekem. Az mellett ült Kendall, James mellett pedig majd Flower foglalt helyet. Érkezésünkre mindenki felkapta a fejét, a barátom pedig lopva rám mosolygott. Amikor leültünk az asztalhoz, James hozzám hajolt és a fülembe suttogott.
-Gyönyörű vagy kincsem. Szeretlek!
-Te sem vagy mindennapi. Én is szeretlek!-mondtam, majd megakartam csókolni, amikor Kendall felállt a székről és megkocogtatta a poharát.
-Hölgyeim és Uraim. Kedves vendégsereg. Kedves barátok, családtagok. Gondolom mindenki tudja, hogy miért gyűltünk ma itt össze. Nagy örömmel jelentem be, hogy az én kedves barátom és a húgom Flossie úgy döntöttek nem várnak tovább, összekötik az életüket. Meg azért jön az utód is!-tette hozzá nevetve, majd folytatta a beszédét-A lehető legjobb társak egymás számára mind a ketten, hiszen ha kell bármikor kiállnak majd egymásért és a szerelmükért is. Úgy hiszem, soha nem lesz náluk boldogabb házasság. A legtöbb esküvő egyszer válással végződik. Itt biztos vagyok benne, hogy soha nem fog megtörténni, hiszen a szerelem örökre izzani fog köztük, megunni sem fogják egyhamar egymást. Köszönöm a figyelmet, én zárom soraimat. Hallgassuk most meg a menyasszonyt és a vőlegényt is.
-Először is, köszi bátyó ezt a szónoklatot, igen elgondolkozom azon, hogy neked talán politikusnak kellett volna menned, nem énekesnek! De hát, most így alakult. Fogalmam nincs mit mondhatnék, az előbb elhangzottak mind igazak, ennél szebben felvezetni sem lehetett volna. Beszéddel nem készültem, ezért rögtönözni fogok. Szeretném egy kicsit az én szemszögemből bemutatni ennek a csodálatos kapcsolatnak a történetét. Amikor ide jöttem nyári gyakorlatra, soha nem hittem volna, hogy az enyém lesz majd a legszebb tündérmese. Megkaptam a hercegemet, igaz elég sok nehézség árán.Itt volt egy másik szerelem,az újság hazugságai, a szakítás, a visszajövetel, az apró veszekedések.Aztán beláttuk a hibákat, beláttuk azt is, hogy nekünk együtt kell lennünk. Miből jöttünk rá? Elég egyszerű. Első nagy lökés amikor elmentem az X-faktorba és James nem keresett mást, hiába voltam távol közel 3 hónapig. Aztán amikor elmentem, mert úgy tűnt neki más kell, és azt éreztem, hogy vissza kell jönnöm, mert nekem ő a boldogság. És az, hogy pont tőle vagyok terhes az a legnagyobb égi jel. Most viszont átadnám Jamesnek a szót, ne csak én beszéljek!-mosolyodtam el, majd átöleltem a barátomat, aki rögtön ezután rá is kezdett.
-Igen, ezek és Kendall szavai is mind igazak. Életem legszebb nyarát tudhatom magam mögött, és életem szerelmét magam mellett.-nézett rám mosolyogva, mire én fülig elpirultam.-Én már nem tudok mit mondani, szavaimat szeretném a közelgő esküvőre tartogatni. Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy ez a lány itt mellettem az ég világon mindenem, semmi másra nincs szükségem. Szeretlek Flossie Smith. A világ bármely dolgánál és személyénél jobban.
-Én is szeretlek téged James Maslow, mindennél jobban.-fordultam felé és átöleltem
-Csókot!Csókot!Csókot!-skandálta a tömeg, mire mi elmosolyodtunk, letettük a pezsgős poharakat, és megcsókoltuk egymást. Mindennél szenvedélyesebb volt ez a csók, és minden múltbéli sérelmet elfeledtem ezzel. Csak a mának éltem.
***
Nagyon jól sikerült a buli, rengeteg étel és ital is elfogyott szerencsére. Mindenki jól érezte magát, Logan pedig összemelegedett James egyik unokahúgával, és az éjszaka további részében nem is láttuk. Hajnali 3-kor már mindenki elég necces állapotban volt, úgy hogy hazatereltük a népet, a többieket meg ágyba dugtuk. Kivétel ugye Logant. Na őt még akkor sem találtuk. Ezután Jamessel bedőltünk az ágyba, és alváshoz közeli állapotban még váltottunk pár szót.
-Na ezt is letudtuk, most jöhet az esküvő szervezés.-nevetett fel James
-Igen kicsim, de előbb szerezzünk 3 raklap aspirint a többieknek, tuti szükség lesz rá!-nevettem én is fel, majd lassan de biztosan mindketten álomba szenderültünk.